A vesecysta és a veserák cystozus formáinak vizsgálata
A képalkotó vizsgálatok (UH, CT, MR) növekvô száma és az alkalmazott technika fejlôdése kapcsán emelkedik a felfedezett veseelváltozások száma. A felnôttkori malignus daganatok 3%-a veserák. Leggyakoribb a világos sejtes típus (RCC: renal cell carcinoma), amely az összes vesetumor 85%-át
teszi ki, és 50%-ban már tüneteket is okoz a felfedezésekor, ezért különösen fontos, hogy a még korai stádiumban felismert elváltozások aránya
is emelkedik – jelenleg 40% körüli –, és ezzel a betegek jobb prognózisra számíthatnak.
A radiológus feladata, a felismerésen túl, az eltérés karakterizálása, környezetéhez és az ellátó erekhez való viszonyának tisztázása, az esetleges már meglévő áttéti folyamatok felismerése. Ezen kérdések tisztázásával a radiológus segíti a klinikust (urológus, sebész, belgyógyász) a megfelelô terápiás döntés meghozatalában;
A cystosus veseelváltozások karakterizálása gyakran igen bonyolult folyamat. A
nehézség abból adódik, hogy a cystosus eltérések eredetüket tekintve igen heterogén és népes csoportot alkotnak: lehetnek ismert genetikai vagy obstrukciós alapon kialakuló eltérések, de idetartoznak az egyéb szerzett és
szisztémás megbetegedések részeként képzôdô vesecysták, valamint a cystosus morfológiát mutató benignus és malignus tumorok is.
Fontos tudni, hogy az összes veserák legalább 15%-a cysticus formában jelenik meg.
A vesében ábrázolódó cysticus képletek 8%-a morfológiája alapján nem tartható egyszerű (simplex) cystának. Ez viszonylag nagy szám annak tükrében,
hogy 50 éves kor felett a vizsgáltak 50%-ában diagnosztizálható atípusos vagy típusos cysta. Speciális, a malignus cystosus veseterimék kialakulására
fokozott kockázatot jelentô állapot a von Hippel–Lindau-szindróma (VHL), a krónikus dialízis és a polycystás vesebetegség.
A VHL-es betegek 40%-ában alakul ki RCC és 75%-ukban láthatók simplex cysták. Hosszú távon dialízisben részesülô betegek 7%-ában alakul ki
RCC. Policystás vesebetegség és RCC együttes fennállásának
az esélye valamivel kevesebb mint 1%.
Az egyre növekvô számban felfedezett cystosus elváltozások karakterizálására zzükséges volt létrehozni egy olyan jól kezelhetô és értelmezhetô osztályozórendszert, amely megkönnyíti a diagnosztikus problémát okozó esetekben a diagnózis meghozatalát.
A jóindulatú ( benignus) és rosszindulatú ( malignus) cystosus eltérések közti differenciálást a Bosniak-klasszifikáció alkalmazásával érhetjük el.
M. A. Bosniak a beosztást alapvetôen a cystosus laesiók CT-vizsgálattal történô karakterizálására hozta létre , majd az eredeti klasszifikációt a vizsgálati technika fejlôdése nyomán késôbb kiegészítette.
A beosztás könnyen adaptálható egyéb, MR és ultrahangos technikákra, modalitásokra is. A Bosniak beosztás terápiás ajánlást is tartalmaz az osztályozás mellett, hangsúlyozva azt, hogy a terápiás döntés minden
esetben egyéni mérlegelést követelô klinikusi feladat.
A cystosus képletek megítélésének szempontjai a következôk: falvastagság, kalcifikáció,hiperdenzitás, szeptáltság, multilobulált megjelenési
forma, a halmozás mértéke, belsô szerkezeti változás.
Mivel ez a rendszer széles körben elterjedt és ismert az urológusok körében
is, így jó kooperációt biztosít az egyes szakmák között.
A sikeres diagnózis elengedhetetlen feltétele a megfelelő minőségű vizsgálat, és a vizsgáló jártassága a témakörben ( a tipizáláshoz szükséges egyes morfológiai elemek és jellemzők , valamint a tumort utánzó egyéb elváltozások ismerete).
A vizsgáló módszerek közül az ultrahangos vizsgálat nagyon érzékeny a cystabennék megítélésre, a CT és MR vizsgálatok a kontrasztanyag adást követő halmozás kimutatásához szükségesek.
A témával kapcsolatos cikkek és előadások:
Bata P, Mikusi R, Karlinger K, Bérczi V, Szendrői A, Romics I. Cystosus veseelváltozások vizsgálata multidetektoros komputertomográfiával. Magyar Radiológia 2008;82(7-8):274-279.
Bata P, Kovács B, Hüttl K. Modern képalkotó eljárások adta lehetőségek az urogenitalis daganatok korai felismerésében és a pontos állapotfelmérésben (Options given by modern diagnostic procedures in the early detection and exact
staging of urogenital cancers). Uroonkológia 2009;6(1):5-10
Bata P., Szendrői A., Tóth G., Lovász S., Fintha A., Romics I., Bérczi V. Diagnostic and treatment options in a papillary pelvic tumor patient with solitary kidney refusing nephrectomy. Eur J Radiol Extra (EJREX) 72(1): e17-E19. 2009.
Bata P, Tarnoki DL, Tarnoki AD, Domjan Z, Buzogany I, Berczi V. Essential role of using virtual pyeloscopy in the diagnosis of small satellite renal pelvic tumor in solitary kidney patient. Accepted in Canadian Urological Association Journal. IF: 1.172
Bata P, Tóth G, Lovász S, Romics I, Bérczi V. Kezdeti eredményeink a virtualis pyeloszkópia terén. Magyar Radiológusok Társasága XXIV Kongresszusa, (2008) Pécs
Bata P. Virtualis módszerek az uroradiológiában. Magyar Radiológusok Társasága Kongresszusa, 2010, Kaposvár
Bata P. A képalkotók jelentősége a Bosniak III cysták differenciáldiagnosztikájában.
Magyar Uroonkológiai Társaság II. Kongresszusa, 2011.
Bata P. CT MR szerepe az Urológiai megbetegedések diagnosztikájában. Szakorvosi felkészítő és továbbképző program, 2010, SE Urológiai Klinika, Budapest
Bata P. Képalkotó diagnosztika szerepe az urológiában. Az urológia és andrológia aktuális kérdései - kötelező szinten tartó tanfolyam, 2010, SE Urológiai Klinika, Budapest
Bata P. Uroradiológia. Radiológia Kötelező szintentartó tanfolyam szakorvosoknak, 2010, 2013 SE Radiológiai és Onkoterápiás Klinika, Budapest
Bata P. CT-based virtual methods in uro-radiology. XVIII. International Semmelweis Symposium, 2009, Budapest
Szendroi A, Bata P, Lovasz S, Tóth G, Berczi V, Romics I. A new diagnostic method int he detection of renal pelvis tumors: early results with virtual pyeloscopy European Urology Meetings, 2008